Vezetékek terhelhetősége |
||||
A csoport | B csoport | C csoport | Biztosíték | |
mm2 | Cu | Cu | Cu | Amper |
1,5 | 16A | 20A | 25A | 10A |
2,5 | 20A | 27A | 34A | 16A |
4 | 27A | 36A | 45A | 20A |
6 | 35A | 47A | 57A | 25A |
10 | 48A | 65A | 78A | 35A |
A csoport: vakolat alatti védőcsőbe, vezetékcsatornába húzott vezetékek
B csoport: vakolatba helyezett vezetékek, kábelszerű vezetékek, szabadon elhelyezett több erű közös burkolatú vezeték, hordozható készülékek csatlakozózsinórjai.
C csoport: egyszerű főáramköri vezeték szabadon szerelve, egyszerű segédáramköri vezeték rögzítetten, szabadon vagy terített szereléssel.
KISFESZÜLTSÉGŰ VEZETÉKEK MÉRETEZÉSE
A kisfeszültségű hálózatok feladata a fogyasztók villamos energiával való ellátása. A vezetékeknek mindig ki kell elégítenie az energiaszolgáltatás minőségét, biztonságát és gazdaságosságát meghatározó tényezőket. A kisfeszültségű vezetékeket a villanyszerelőnek méreteznie és ellenőriznie kell, hogy eleget tesznek-e az előirt követelményeknek.
PL: Egy Hajdu villanybojler esetén (80-120 liter 1800W) minimum 1,5 mm2 keresztmetszetű réz vezetéket kell használni 10A kismegszakítóval.
A minőségi energiaszolgáltatás azt jelenti, hogy akár egyen-, akár váltakozó feszültségen szállítjuk a villamos energiát, a fogyasztóknál a feszültség értéke csak meghatározott értékek között ingadozhat. A fogyasztói feszültség (kapocsfeszültség) állandó értéken tartása fontos, az adott készülékek élettartamának megóvása érdekében.
Izzólámpák esetében a feszültségnek 5 %-os csökkenése élettartamát csaknem kétszeresére növeli, ugyanakkor fényerősségük viszont 15-20 %-kal csökken. A feszültség 5 %-os növekedése élettartamukat felére csökkenti, bár fényerősségük 20-25 %-kal nő.
A motoros fogyasztók nem ennyire kényesek, de a feszültség csökkenésével teljesítményük csökken, illetve változatlan terhelés mellett nagyobb áramot vesznek fel a hálózatból, ami hosszabb idő elteltével túlmelegedéshez vezethet.
A vezetékeket melegedés szempontjából is ellenőrizni kell. A vezetékek melegedését elsősorban az I2R teljesítményveszteség okozza. A kábeleknél ennek értékét még növeli a szigetelésben létrejövő dielektromos veszteség. A vezetékek szükséges keresztmetszetét úgy kell megállapítani, hogy az említett veszteségek hatására se melegedjenek fel annyira, hogy akár a szigetelésükben, akár a környezetükben tűzveszély forrásai legyenek.
Feszültségesésre való méretezés
A feszültségesésre történő méretezés a végigfutó keresztmetszet módszerével történik (a vezeték keresztmetszete végig állandó). Ha a méretezés eredményeként kapott elméletileg szükséges keresztmetszet nem szabványos méretű, akkor a hozzá legközelebb álló nagyobb szabványos keresztmetszetet kell választani megoldásként.
Fajlagos ellenállás
A különféle anyagok különböző ellenállásúak, ezért szükséges bevezetni a fajlagos ellenállás fogalmát. Egy anyag fajlagos ellenállása egyenlő a belőle készült 1m hosszú, és 1m² keresztmetszetű vezető elektromos ellenállásával.
A fajlagos ellenállás jele: ρ (ró)
Értéke:
ρAl=0,0239 ohm x mm2/m ρCu=0,0175 ohm x mm2/m
A= vezeték keresztmetszet
A=ρ*2l/R
l=vezetékhossz, példánkban 30méter
R=ellenállás
Ellenállás számítás: R=U/I
ahol U=a megengedett feszültségeséssel. Hálózati feszültség – 230V és 1%megengedett feszültségesés – esetén ez 2,3V
ahol I= a tervezett áramerősség – alanyi jogon max. 32A – értéke
R=U/I = 2,3V/32A=0,07187 ohm
réz vezeték esetén
A= ρ*2l/R =0.0175*60/0,07187= 14,6
A legközelebbi nagyobb szabványos értéket használjuk. Jelen esetben ez 16-os.